A Négyes honvédek fegyverben

(a Makkay Pál (Békéscsaba) által szerkesztett könyvből a mezőberényiek)

  1. Adorján György: szkv. hdgy – ev. tanító, háborús katonai szolgálatra 1915. május 15-én vonult be. Három ízben volt a harctéren és részt vett a debreceni 3.nfk. gy. e. Stochva melletti állásharcaiban. Felülvizsgálat útján szolgálaton kívüli viszonyba helyeztetett 1918.február 1-ével. Rokonai közül Styaszni András és Styaszni Pál 101. gy. e-beli közkatonák hősi halált haltak.
  2. Balogh István: t. szkv. – kereskedő. 1898-ban a 101. gyalogezrednél teljesített szolgálatot Békéscsabán. Fegyvergyakorlatokon ugyanitt vett részt. 1915 januárjában vonult be háborús katonai szolgálatra Nagyváradra a 4. honvéd gy. e-hez. Az olasz frontra vonult a Ranziano-i pihenőbe, ahonnan a Doberdóhoz vezényelték és részt vett St. Martino, St Michele-i frontszakaszon lezajlott ütközetekben. 1916 augusztusától egy évig Volhynia- i fronton, majd újra az olasz fronton harcolt Görz, Mte San Gabriele, Seguzio és Tolmein-nál. Végül a Piave-i frontszakaszon és a Monte-Tombánál harcolt . Kitüntetései: O2, OB, +, OH.
  3. Bartolf József: e. é. ö. tzds. – ev. tanító. 1917. október 15-én vonult be, mint e. é. önként ezredünkhöz. A t. t. iskolát Szegeden végezte el. 1918 május havában az olasz harctérre vonult és ott a Rojkó csoportnál nyert további kiképzést. Megbetegedvén kórházba került, majd felgyógyulása után 1918 októberében újra az olasz fronton küzdő ezredéhez vonult be és ott érte az összeomlás. A Nemzeti Hadseregben 1920. novembertől 1921. szeptember 29-ig szolgált.
  4. Bánhegyi (Berg) Mihály: t. hdgy. – polg. isk. tanár. 1911-ben, mint póttartalékos teljesített szolgálatot Debrecenben a 3. honv. gy. e. kötelékében. 1913-ban fegyvergyakorlaton vett részt. A mozgósításkor a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezredhez vonult be s a 20. honvéd gyalog hadosztály törzsszázadához nyert beosztást. Előbb az orosz, majd az olasz harctéren teljesített szolgálatot a 14. sz. tábori postánál, majd a hadosztálytörzs postájánál. 1916 októberében tiszti tanfolyamra vezényelték Rákoscsabára. Ebből 1917. április 4-én került ki, mint zls. A harctéren szerzett betegsége miatt négyszeres felülvizsgálaton irodai szolgálati beosztást nyert a nagyváradi 4-es honv. pótzlj. s.-tiszti hivatalában. 1918. augusztus 1-én szkv. hdgy-á nevezték ki, december 2-án Nagyváradon leszerelt.
  5. Berényi Károly Dr.: v. ezredorvos – községi orvos. az ¼. npf. gy. zlj-hoz vonult be, majd 1916. július 6-án az egri cs. és kir. tartalékkórházba, majd szeptember elején a Krajna-i Veldes-be nyert beosztást, végül a 6. hadsereg körletében az olaszországi Pordenone-ban teljesítettt kórházi szolgálatot. Unokaöccse Szilárd Ferenc, tartalékos tüzér-hadnagy 1918. június 15-én a Piave-nál hősi halált halt.
  6. Bonyhai (Eiler) Mihály: e.é.ö. örm. – szfv. tisztv. Budapest. 1917 10. 15-én kezdte meg háborús szolgálatát mint e.é.ö. a 4. honv. gy. e. kötelékében. Nagyváradon nyert kiképzése után Szegeden elvégezte a tiszti iskolát, majd a pótzászlóaljnál szolgált s onnan 1918 májusában az olasz hadszíntérre vonult. Részt vett a Tracsentó-i kardtisztes tanfolyamon, később a Belunó mellett ezredtartalékban teljesített szolgálatot 1918. október 15-ig, amikor betegszabadságot kapott. Itthon érte az összeomlás.
  7. B. Braun Ádám: hdpj. tiz. – gazdálkodó. 1917. október 15-én vonult be a volt 4-ik honv. gy. ezredhez Nagyváradra, ahol háborús kiképzésben részesült, majd a szegedi tiszti iskola elvégzése után nyilt paranccsal a Piave-i frontszakaszra vezényelték. Elvégezte a kardtisztes tanfolyamot. Megszakítás nélkül küzdött 1918. október 30-án történt hadifogságba eséséig. Fogságból 1920-ban tért haza. A Nemzeti Hadseregben is szolgált.
  8. Braun Gyula: t. szkv. – ig. tanító. Mint tanító póttartalékos, a v. cs. és kir. 101. gy. e-ben tett eleget katonai kötelezettségének.  A háború kitörésekor a 4. honv. gy. e-hez vonult be és a szerb harctérre vonulva, a Decs-i ütközetben a fején megsebesült. A Szuresin-Vitojevci frontszakaszon harcolt. Betegen az újvidéki kórházba került, majd a pótzászlóaljnál felülvizsgáltatva, elébb segédszolgálatosnak minősítve, az orvosi irodának vezetője, később újra felülvizsgáltatván a katonai szolgálat alól 1916 szeptemberében felmentették. Fia Bartos Gyula 10. h. gy. e. önkéntese volt.
  9. Grünwald Dezső Dr. (adatait nem közölte)
  10. Hanzély János: t. hdgy. – h. községi jegyző. 1916. május 29-én vonult be Nagyváradra háborús katonai szolgálatra. Az orosz harctéren 1917. február 28-ától szeptember 1-ig küzdött a Volhynia-i állásharcokban, Gorochow mellett. 1917. szeptember 8-ától a háború végéig a Mte San Gabriele és Monte Tomba-i harcokban vett részt az olasz fronton. Különböző beosztásokban: mint szakaszparancsnok, zlj, ezred, hadosztály gyalogsági megfigyelő, zlj rohamszakasz-parancsnok szolgált az összeomlásig. Kitüntetései: O2, OB, +, OH, OHN.
  11. Hathy Tibor: e. é. ö. tzds. – ref. tanító. 1917. március 10-én vonult be a 4. honv. gy. e-hez Nagyváradra. Ugyanott végezte el a t. t. iskolát. Ugyanazon év novemberében a 315. honv. gy. e-hez a román frontra, majd 1918 februárjában az olasz harctérre vonult s ott végzi el a kardtisztes-tanfolyamot. később megbetegedvén, kórházba került és ott éri az összeomlás.
  12. Liszka Nándor Dr.: npf. szds. – ügyvéd. A háború kitörésekor 1917. szeptember 5-ig megszakítás nélkül frontszolgálatot teljesített s ez idő alatt a volt m. kir. 4-ik h. npf. gy. e-ben, mint szakaszparancsnok, majd mint zászlóalj  s. tiszt s később a gyulai 2-ik npf. gy. e. kötelékében s azután a III/5. npf. gy. zlj-nál, mint századparancsnok teljesített a szerb, olasz és román harctereken szolgálatot. 36 hónapi frontszolgálat után belső országrészi szolgálatra, a szegedi honv. kerületi ügyész mellé osztották be, 1917. november 1-ével npf századossá nevezték ki. Kitüntetései: K.é.K.3.o. +, OHj. Ezüst Szignum Laudis, Bronz Signum Laudis.
  13. Maász Márton: hadj. tiz. – áll. tanító. 1917. április 17-én vonult be a volt nagyváradi 4-ik honv. gy. e-hez, mint e. é. ö. Nagyváradon nyert háborús kiképzése után Karánsebesen elvégezte a tiszti iskolát 1918. január 20-án, majd mint kiképző teljesített szolgálatot Nagyváradon. Az 1918. április 18-án induló menettel az olasz hadszíntéren nyert beosztást, ahol Tarczento-ban részt vett a kardtisztes tanfolyamon. Később kiképző szolgálatot teljesített. A forradalom kitörése itthon töltött szabadsága alatt érte.
  14. Maász Márton: t. őrm. – magánzó. 1896-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra a 2-ik honv. gy. e-hez Gyulára. Két évig szolgált és mint tizedes szerelt le. Háborús katona szolgálatra 1914-ben vonult be, majd szabadságolták s 1915. március 15-én osztották be. Mint muníciószállító-parancsnok, majd mint járványkórház-parancsnok Nagyváradon teljesített szolgálatot. 3 hó múlva részt vett a szegedi utász- és a budapesti távírdász tanfolyamon. Hat hónap múlva a tüzérségi belövő és kiképző helyek építésénél mint munkavezető működött. Később Albániában, mint távírdász és mint német tolmács teljesített szolgálatot 1916 november 16-tól 1918. március 15-ig. A forradalom kitörése idehaza találta. Kitüntetései: K.v.é.K. OHj. 
  15. Rau József: t. gyógyszerügyi főtisztviselő – gyógyszerész. 1913. október 1-én vonult be tényleges szolgálatra Nagyváradra. 1913 decemberétől 1914. augusztus 20-ig a szegedi honv. csapatkórházban, 1915 februárjáig a szegedi tartalékkórházban, 1916. január 1-ig a nagykikindai tartalékkórházban, októberig az ottani járványkórházban, novemberig a zágrábi helyőrségi kórházban, december végéig a trieszti tartalékkórházban és a háború végéig a 610. számú tábori kórháznál szolgált előbb az olasz fronton majd Albániában. 1918. december 7-én szerelt le Szegeden. Rau Ádám 1918 júniusában az olasz fronton hősi halált halt.
  16. Komlódy József: t. örm - gazd. tanácsos (mezőberényi születésű, iskoláit is Mezőberényben végezte), vésztői földbirtokos. 1896.10.10-től három évig teljesített tényleges katonai szolgálatot a 101. gyalogezredben Zágrábban és Fehértemplomban. Elvégezte az altisztképző iskolát és mint szakaszvezető szerelt le. A világháború kitörésekor a 3. honv. gyalogezredbe vonult be háborús katonai szolgálatra Debrecenbe, onnan Nagyváradra helyezték át a 4-esekhez . A háború ideje alatt 1916 májusáig teljesített szolgálatot, amikor a birtokára tekintettel felmentést nyert. A 4. honv. gyalogezredben őrmesterré léptették elő. Az oláh megszállás alatt birtokát teljesen kifosztották. (Makkay Pál: Négyes honvédek, Tantó József: Békésmegyei Fejek 1929.) Az adatokat Benyovszki Mihály küldte, köszönöm.